Különösen a téli időszakban szokott problémát jelenteni, hogy lakásunk levegője szárazzá válik, de a jelenség nyáron is előfordulhat a hőség ellen folyamatosan üzemeltetett klímaberendezések használata miatt. A túlságosan száraz levegő növeli a fertőzések veszélyét, légzőszervi megbetegedéseket és száraz köhögést okozhat, emellett tartósan kiszáríthatja a szemet, a bőrt és a nyálkahártyákat. Mit tehetünk mi magunk annak érdekében, hogy elkerüljük a száraz levegő egészségünkre gyakorolt negatív hatásait?

A hideg levegőben kevesebb nedvesség található, mint a melegebb hőmérsékletű levegőben, ez az oka annak, hogy főként a téli időszakban kell jobban odafigyelnünk lakásunk levegőjének páratartalmára. Nyaranta a levegő nedvesebb, azonban ha a kánikulai időszakban klímaberendezést használunk, akkor a levegő folyamatos hűtése miatt szintén az ideálisnál szárazabbá válhat a belélegzett levegő, akár otthonunkban, akár az irodában, ahol dolgozunk.

Ha huzamosabb ideig száraz levegőt lélegzünk be, az egy idő után többféle légzőszervi betegség kockázatát is megnöveli: nagyobb eséllyel alakulhat ki asztma, hörghurut (bronchitis), az orrmelléküregek heveny és idült gyulladása (sinusitis), megnőhet továbbá az orrvérzések gyakorisága is.

„Az orrmelléküregek egy idő után tartósan kiszáradnak: az itt található nyálka, amelynek ideális esetben nyúlósnak és sűrűnek kellene lennie, hogy a kórokozók ellen hatékony védelmet nyújtson, a száraz levegő hatására kiszárad, és kevésbé lesz képes kiszűrni a levegővel beáramló kórokozókat” – idézi https://my.clevelandclinic.org/staff/3605 az amerikai Cleveland Klinika honlapja dr. Daniel Allan háziorvost.

A levegő páratartalmának az amerikai környezetvédelmi ügynökség (Environmental Protection Agency; EPA) javaslata szerint ideális esetben valahol 40 és 60 százalék között kell lennie. „A túl párás levegő szintén nem tesz jót, ez ugyanis megnövelheti a penészgombák megjelenésének és tartós megtelepedésének esélyeit, emellett nagyobb eséllyel kezd el felgyűlni a por, ami egy idő után szintén légzőszervi problémákhoz vezethet, csakúgy, mint a túlszáraz levegő esetében” – folytatja dr. Allan. „Megmérhetjük a levegő páratartalmát, és ha túl alacsony, akkor érdemes egy párásító eszközt beszereznünk. Ez javasolt akkor is, ha a torkunkat, a bőrünket vagy a szemeinket folyamatosan száraznak érezzük.”

„A túlszáraz beltéri levegő valóban nem tesz jót az egészségünknek. Az orrnyálkahártya ilyenkor szárazzá és pörkössé válik, a különféle fertőzések így könnyebben a szervezetünkbe juthatnak az orrunkon keresztül, majd az immunrendszerünk állapotától függően betegségeket idézhetnek elő” – erősíti meg az amerikai háziorvos véleményét dr. Molnár-G. Etelka, az Istenhegyi Géndiagnosztika Klinika fül-orr-gégész szakorvosa és horkolásgátlás specialistája http://igdklinika.hu/orvosaink/dr-molnar-g-etelka/.

„A betegségek kialakulását elkerülendő, érdemes aktívan ellensúlyoznunk a száraz levegő negatív hatásait. Ennek különösen a téli időszakban van nagy jelentősége, hiszen ilyenkor egyébként is nagyobb esélyünk van a megfázására, köhögésre. A legjobb, ha minél többet tartózkodunk a szabad levegőn, akárcsak egy séta erejéig is, de még jobb, ha rendszeresen kijárunk futni, korcsolyázni, vagy akár elutazunk síelni. Fontos a lakás párásítása is, amit többféle módon, például egy légtisztító berendezéssel is elérhetünk, kiegészítve ezzel a szabad levegőn végzett sportok pozitív egészségügyi hatásait. A túl száraz orrmelléküregek kezelése is szükségessé válhat, amire többféle módszer is létezik: érdemes lehet például tengervizes orrsprét vagy orrolajat használni. A száraz levegő nemcsak az orrmelléküregeket, hanem a garatot is ki tudja szárítani, amit gyógyvizes gargalizálással ellensúlyozhatunk” – mondja a szakember.

Párásítás és légtisztítás egyben: a Sharp Plasmacluster technológia

Ha nemcsak párásító, hanem a benti levegőt hatékonyan tisztító eszközt szeretnénk, akkor kiváló választás lehet a Sharp Plasmacluster technológiával működő légtisztító berendezése, amely nemcsak hogy megtisztítja a levegőt – ezzel is csökkentve a légzőszervi és az allergiás megbetegedések kialakulásának kockázatát – hanem a levegőt is nedvesíti, elérve és fenntartva az ideális, 40 és 60 százalék közötti páratartalmat.

Ez az eszköz a levegő nedvesítésén számos további előnyt is kínál: semlegesíti a különféle allergéneket, illetve a vírusokat, baktériumokat és gombákat, még tovább csökkentve ezzel a különféle légzőszervi megbetegedések – például az asztma vagy a krupp – valamint a napjainkban sajnos egyre gyakrabban előforduló allergiás betegségek kialakulásának kockázatát.